Február - amúgy képeslaposan
Kilkennyből visszatérve azt tapasztaltuk, hogy szakad a hó, és másnap magunk vagyunk bennlakók a Centreben, mivel a rendes dolgozók nem birnak felautózni a hegyre. Ezt annyira nem is bántuk, hanem aztán a hétvégén esedékes csoportot eme vészhelyzetben is bejutatták nekünk, ami nem volt túl felelősségteljes lépés. Tanulság: nonprofit szervezetnél is a pénz beszél. Erre aztán még sikerült ráerősiteni, de ennek a mikéntjét inkább hagyjuk.
További pozitivumok következnek: megint sikerült eljutni Howthba, az idilli kis félszigetre Dublintól északra. A vasárnapi kirándulásban Courtney, az új amerikai gyakorokunk, és Karen, a három átmenetileg itt tartózkodó norvég lány egyike vett még részt. Courtneyt szerintem mindenki egyből megkedvelte, amikor bevallotta, hogy ő Connt bizony középkorú nőnek képzelte a levelezésük során, ezért aztán jól meglepődött, amikor a reptéren egy kissé extrovertált 3o-as pasi fogadta erős belfasti akcentussal. Harmadik képünk amúgy a Guinness-gyári látogatás során készült, amit tekintsünk afféle csapatépitő kiruccanásnak. Helyszin: a Guinness Storehouse tetőkilátója, ahonnan komplett dublini körpanoráma látható. Szereplők: balról Erica, vadiúj önkéntesünk Itáliából. Középen, kissé hátrébb Eamon, Sebastian és Kim igen vidáman. Jobbra Courtney és Ingri, a kettes számú norvég lány. Ez egy igen kellemes nap volt. Na ennyit mostanra, a következő post remélhetőleg már tavaszias lesz (sőt talán érzelmi telitettségű is, ki tudja).
Labels: Utazás/Közérzet/High society
1 Comments:
Te, neked tényleg németül jön be a blogger? Bakker.. :) Nekem angol, de néha van ez a cucc, hogy "Posted by szk következő százalékkal: 01:18", és ez tök fura, és hülyeség is...
Boicotta Blogger! :)
És ma az msn-től összeomlott a windóz, lehet, hogy linuxozni kéne??
Post a Comment
<< Home